Hármasban indultunk Bükszádról szombat reggel a Paphegyére, hogy találkozzunk Gál Csabával és csapatával, még az este beállta előtt. A hangulat jó volt és az idő is kedvezett. Tusnádfürdői pihenőnk után már oldottabb volt mindenki es Lázárfalvára már énekszóval érkeztünk meg hagyományossá vált pihenőhejünkre.
A hegyre érve a tábor felállitása volt a feladat és valami esőtől, széltől védő alkalmatosság összeállitása. Mikor sikeresen befejeztük a háromszemélyes lakosztály felállitását megérkezett Csaba, azzal a hirrel, hogy ők is már tabort ütöttek kb 5oo méterre a mienktől. Erre otthagytuk viskónkat és átköltöztünk hozzájuk. Este az ismerkedést már a kulacs és mindannyiunk nótás kedve könnyitette.
A reggel sajnos esővel kezdődöt ami elkisért bennünket egésznapos utunkra és igy már többé- kevésbé bőrig ázva érkeztünk meg az Utászháznál található házunkhoz. Itt végre legalább meleg és fedél várt vendégeinkre, mi pedig az esőben mindhárman begyalogoltunk Bükszádra.
Az eső ellenére is szép túra volt, nekem és még tanuló lovamnak mindenképpen tanulságos is.