Az ünnepség délutánra volt szervezve, igy mi nem tudtunk részt venni rajta, viszont a koszorut elhelyeztük az emlekműnél és kis beszelgetés után elindultunk visszafele. Lázarfalván kikötöttük lovainkat és falatoztunk eggyet az első kocsmában ahol már-már vártak bennünket, majd ujra nyeregbe ültünk és meg sem álltunk hazáig. Mig a csapat nagyrésze még napvilág lenyergelhette a lovát, addig én folytattam az utamat hazáig és bár láttam a lármafát égni a Csutakos tetején, kissé kimerült lovamat már sajnáltam, hogy még egy plusz órás oda-vissza útnak kitegyem a sötétben.
